Voyager’s Lounge – Megan’s Page

Valóban nagyon rég jártam erre, de ennek is meg van a maga oka.
Legszívesebben 2010-et kiradíroznám az életemből. Már az eleje sem indult jól, de később aztán elromlott minden. Az év vége felé először “kényszer-kiváltam” a hobby klubomból, majd másnap szintén kényszer alatt kellett megválnom a munkámtól. Szinte egy évig nem volt munkám – semmilyen – ez annyira keserves időszak, hogy később dolgozom fel majd írásban. A 24. órában találtam másik munkát, de ez sokkalta nehezebb, mint a régi, és nehezebben viselem, mivel már koránt sem vagyok oly rugalmas, mint rég. Megvisel pszichikailag, de fizikailag még jobban. HA lenne lehetőségem: váltanék… de anyagiak és egyéb lehetőség híján ez elég távolinak tűnik. Vannak dolgok, amik elkísérnek ugyanúgy, mint eddig és ezek egyike a Star Trek. Kívánom, hogy mindenkinek legyen egy kapaszkodója, egy akkumulátora, egy védőpajzsa, ami segít megküzdeni hétköznapi szörnyeinkkel.
Live long and prosper! Happy New Year!

Ezer bocs, meg egy anyamedve… De mindig közbe jön valami. Most például egy rendezvény, amin anime és science-fiction keveredett, és mi képviselhettük a Star Treket.

Készültünk is rá előadásokkal, videókkal, szórólappal, kiállítással meg ami ilyenkor kell. Úgy érzem helyt álltunk. A visszajelzések ezt tükrözték. Mindenki ránk talált, aki akart. Arra külön büszke vagyok, hogy úgy dolgoztunk össze, akár egy igazi csillaghajó legénysége! Mindenki jól érezte magát és azt hiszem végül is ez a lényeg.

Akadtak új érdeklődők, olyanok is, akik mások(családtagjaik, barátaik) számára érdeklődtek a klubunk és a rendezvényeink felől. Azt hiszem sikerült néhány fontos kapcsolatot is begyűjtenem.

Mindenkinek kellemes napot!

Have a Nice Day!

Rég nem voltam errefelé. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy még egy hely van, ahol irkálok, és ott leköt a közösség.    A másik oka pedig az, hogy tévedtem, mikor arra gondoltam, hogy végre egy(munka) hely, ahonnan nem fognak tovább helyezni, lévén a Delta Kvadráns szélén – ahol én is lakom – elfeledtem, hogy bizony a DQ szélén is vannak őslakosok, és mi tagadás: mindenki pótolható! Így hát az április már új – dupla – melóhelyen kell kezdenem, sőt már heti kétszer most is járnom kell oda is!

Mégis azt mondom:

Have a Nice Day!

A baj soha nem jár egyedül. Ha azt mondom: a tegnapi napom pocsék volt, azzal még nem mondtam semmit.
1. A náthám rosszabb lett, ahelyett, hogy javult volna, de ez valszeg a stressz miatt lehet.
2. Tegnap váratlan ellenőrzést kaptam a csúcs főnököktől, és persze hogy találtak hibákat.
3. Hiába írtam azt néhány napja, hogy nem kell máshová mennem, ez – elképzelhetően – mégis csak másképp alakul.

Hát akkor vegyük sorra:
A nátha pont akkor kezdődött, mikor értekezletre behívtak, és volt néhány gyanús tényező. Pl.: Amikor azt kérdezik, mégis mit csinálsz a melóhelyeden egész nap, és el kell(ene) mondanod egy munkanapod (persze ha jó mandineres vagy, akkor nem), de ekkor már gyanakodnod kell.
Ez volt múlt hét csütörtök. Pénteken még nem volt tünetem egészen szombat reggelig. Aztán hőemelkedésem lett, ami másnál nem nagy szám (37,6°), nálam már annyi mint a többieknek a 38,5° és attól fölfelé… Ugyanis anyai ágon ezt örököltem: belső lázam van. Izzok, de a hőmérő kevesebbet mutat. Ha nekem 38,4-5°-om van az már komoly gond, és annyira rosszul tudok vele lenni, mint más 39° felett. Ennyit a lázról.
A köhögésem most is ritka, de amikor jelentkezik, akkor megszenvedtet. Érzem a letapadt trutymót. Úgyhogy ma be is vettem köptetőt. Ettől lehet, hogy sűrűbb lesz a köhögés (még nem érzem), de a váladékot feloldja. És annyi sok orrváladékom van, hogy néha azt gondolom: lassan az agyam is kifolyik a helyéről. Most nyugiban van – lekopogom.
Erre csak rátett egy lapáttal, hogy olyan vagyok, mint egy duzzasztógát… Ez a  szokásosnál is nyűgösebbé tesz. Aztán a főnökség…
Nekem ne mondja senki, hogy ha eddig megtehette, hogy legalább egy nappal előbb szól a főnöknő, akkor tegnap miért csak fél órával (!!!) az ellenőrzés előtt szól!!? (ez az első gerinctelenség)
Az ilyen rajtaütés szerű ellenőrzések mindig találnak hibát, még akkor is ha történetesen kiváló munkát végzel. Én persze az utóbbi időben ellustultam, tehát akadt mibe belekötni.
DE hogy azért mondják azt, hogy köszönik, de nem kérik az eü. ellátást csakis azért, mert betartod a főnököd utasítását, az már elég nonszensz dolog.
Történt pedig hogy december végén az évadzáró értekezleten azt mondta a főnöknő:
Mostantól szigorúbban veszik jogszabályilag is a kíséréseket. Vagyis: Nem vihetünk intézetis gyereket szakrendelésre, mert nem vagyunk az intézet dolgozói, hanem a gyerekkórházé.
Ezt én januárban meg is mondtam az itteni igazgató helyettesnek. (Az ignőnek azért nem, mert enyhén szólva nem kúltíválom a nőt.)
Innetől, ha volt valami felkérés kísérésre, akkor erre a fenti mondatra hivatkoztam. Vagyis: a kölyköket nem vittem sehová, és a nevelőknek kellett (Mellesleg, mint szülőpótló nekik is kellene, csak hogy én jöttem, így kényelmesebb volt, ha mindent rám tolnak.), szóval durcik lettek, és panaszkodtak az ignőnek, aki egyszer sem kérdezte meg tőlem: “Hogy is van ez?”
Most a főnököknek meg elő adta, hogy én kategorikusan elzárkóztam. Szép!
Ezt ugyan tisztáztuk, de amikor másodszorra – immár nélkülem – is összeültek a górék, azt mondta ez a nő, hogy nekem a 8 órámba bele kell férjen a kísérés. Eddig stimmel is. De amíg nem köt velem szerződést, ugyanúgy meg van kötve a kezem. Nem tudom a főnökök mit beszéltek, csak azt, hogy – és itt a második aljasság – csak amikor felhívtam órákkal később az én főnöknőmet, összevissza beszélt, aztán azt hámoztam ki, hogy a kíséréseket el tudják látni 4 órában (???) erre képesített személlyel (ez vajon ki lehet?) és így akkor nem kérik az eü. szolgálatot, vagyis engem.
Ja: csak azért hívtam fel a főnöknőt, mert még tegnap közölték, hogy már pedig a holnapi (ami ma van) este fél 6-os szemészeti kísérést nekem kell intéznem. AZ, hogy a munkaidőm 4-ig tart, az úgy látszik rajtam kívül senkit nem érdekel. Szerződésem pedig továbbra sincs. Pedig nekem nem kéne tőlük egy fillér se! (Ilyen sz..rágó helyen régen dolgoztam)Még a hivatalos telefonjaimat is saját mobilról, a saját pénzemről feltöltve kell intéznem.
A főnöknő meg ezt mondta: Te csak csináld a munkád, dolgozgass, én egy hét múlva visszajövök a szabadságról és akkor beszélünk.
Persze. Lelkesen fogok dolgozgatni. Mikor egy hetem van hátra, és az irodámat is ki kell ürítenem.
Most sajnálom, hogy aláírtam az ECDL képzésre a papírt,mert bár még nem nyerte meg a kh. a pályázatot a továbbképzésre, de nekünk 2012-ig továbbra is itt kell maradnunk. Gondoltam, már majdnem 29 éve itt vagyok, az az 1-2 év nem számít. És akkor jön ez. Májustól lenne a képzés. De ilyen áron nem kell.
Nem tudom: még össze vagyok zavarodva, megbántva, és el van dugulva az agyam a náthától.
Hát ennyi.

Lévén, hogy külsős (kihelyezett) dolgozó vagyok, a központi melóhelyem mindig ugyanaz, de megtehetik, hogy 3-4-5 évente áthelyeznek. Nos, ezt most nem tették meg, sőt a velem dolgozó kedvenc dokinőm is marad!

A kedvenc alkotóim egyike s tőle ez a kép az egyik kedvencem.

Tegnap semmihez sem tudtam hozzáférni, mert beteg gyerektől, beteg gyerekig rohangáltam s közben még a főnők nőmhöz is be kellett szaladnom – s persze várnom kellett, mert ő is a főfőnökökkel beszélt – még a melóidőn túl is, amiért persze nem igazán rajongok. Szóval: most fogom beírni, amit igazából tegnap kellett volna.

Kedden volt egy kis zűröm, ami rontotta a napom, de szerencsére végképp nem tudta tönkre tenni.
Azt amúgy sem kultiválom, hogy az egészségügyhöz (ami lassan 29 éve a munkám, ha a tanuló éveket nem számítjuk) – jóformán mindenki ért – na de amikor a hobbymra is ezt állítják… az már nekem egy kicsit sok.
Szeretem az Alexandra könyvesbolt hálózatot. Jobban, mint a Librit, bár mindkettőhöz van törzsvásárlói kártyám. Leginkább az Alexandrába járok. Kedden is így tettem. Mint említettem: rajongok a Star Trek-ért és ez az ami egyensúlyban tart, ez képezi a hobbymat is.
A könyvesboltokban az első utam a Sci-Fi (fantasy) részhez vezet – mert ezt a két műfajt előszeretettel keverik össze – és sorra veszem, hogy van-e Star Trek könyv. Mostanában csak kettő van: A 10-es mozifilmhez (vagy ahogy mi emlegetjük: ST:N – X. mozifilm), a Star Trek – Nemezis és a Star Trek Fizikája c. tudományos könyv jelent meg magyarul. Ez utóbbi valódi tudományos mű, mely a Star Trek lehetséges és valódi fizikáját, illetve az ottani kütyük megvalósíthatóságát veszi nagyító alá közérthető nyelven. Szóval: Észre vettem, hogy az ST Fizikája könyv a legeslegalsó polcon van. Ezt valahogy én megalázónak érzem. Pontosan abban a “magasságban” található ez a tudományos mű – ráadásul a filmes könyvek között – ahol igazából egy cipő üzletben a tükröket tartják, hogy lássák a megvásárolni kívánt cipő jól áll-e a lábunkon. Tömören: cipő magasságban van a könyv. Az ST:N -t megtaláltam úgy 3 polc magasságnyival följebb.
Nekem a mániám, hogy szeretek olykor rendezkedni-átrendezni néhány általam érdemesnek tartott könyvet. Nincs ez mindig így, de néha rám jön.
Most is ennek fogtam neki, de az egyik fiatal eladó csaj előugrott, hogy ne keverjem (!!!) össze a könyveket, mert ő tudja (!!!), hogy ez más film (!!!) és más kiadó (???).
Kérdem én – közbevetőleg – ha más a kiadó, de egy a cím, az nem tartozik / tartozhat össze?
És különben is ő jobban tudja, mert ő itt dolgozik. (!!!) Felelte, mikor alig ellenkezve tiltakoztam, sőt még arra is hivatkoztam, hogy nálam nem tudhatja jobban, mert Trekker vagyok.
Hiába magyaráztam, az egyik mozifilm, a másik tudományos könyv. Csak épp összefüggenek. S bár mikor a vércukrom leesik roppant undok tudok lenni, azért visszafogtam magam. Ha nagyon akarok: ordítozhattam volna vele, de 1) Minek, ha úgysem érti 2) Valóban: ez az ő munkahelye.
Viszont lehetett volna diplomatikusabb is. Hagyhatta volna, hogy rendezkedjek, s utána vissza rendezhette volna az egészet. Mindegy. Egyébként: keresztbe tudtam volna neki tenni, de jobbnak láttam, ha mielőbb elmegyek és eszem valamit, minthogy bárkire is ráborítsak egy pultot, vagy bármit, vagy akárcsak szóban “tegyek alá”. Elmentem a közeli Mekibe, vettem egy isteni salátát, gyümölcsös-müzlis joghurtot, zöld teát meg hosszú kávét (hogy egy kicsit “mérgezzem” is magam). Igaz, egy ideig még morogtam, ma reggel is eszembe jutott az affér, de már nem tud más hülyesége érdekelni. Ennyi.
A Trek nyíltabbá, sebezhetőbbé, egyben jobb emberré tett, ugyanakkor megtanultam kontrollálni a sötét oldalam. (Ami persze nem jelenti azt, hogy nincs is.) Szóval a Trek több szempontból is hasznos, ajánlom mindenki figyelmébe.

http://www.youtube.com/watch?v=24OGHrmC0KU&NR=1

Az egyik kedvenc zeném.

Bár ősszel születtem, – s november már elég hideg hónap – ki nem állhatom a hideget és a telet. A hóból pedig végképp elegem van. Mikor lesz már melegebb az idő s érkezik a tavasz? Hogy először rügyek fakadjanak, majd virágba boruljanak a fák, és a természet. Mikor? Meddig kell még várni rá? Amúgy semmi bajom a hóval, de miért nem párolog el? Ahelyett, hogy latyakká olvadna.  Ha kinézek az ablakon, olyan mintha máris jobb idő lenne, persze ez csak a látszat. Bár látom a felhős kék eget, még mindig jobb, mint a vastagon álló szürke felhők. Most csak a kék ég van. Azt szeretem. Szeretem a kék színt, a kék eget, vagy a kék tengert. Ez utóbbi csak a képeslapokon adatik meg.

De ami késik, nem nyúlik. Mondják: jövőhéten már tavaszból kapunk ízelítőt, bár pár napra még vissza tér a tél mínuszokkal.  Szóval, én már várom a tavaszt, és hogy kiviruljon a természet.

És napsütést akarok. Nap-nap-napsütést!

Have a Nice Day!